Mi lesz a hitelemmel? A koronavírus miatt nem jönnek az ügyfelek (a boltba / étterembe / hotelbe / fodrászszalonba / kozmetikába / autószerelő műhelybe / fogorvosi rendelőbe), hogyan és miből törlesszem így a vállalkozói hitelemet? Mikrovállalkozóként hogyan lehet kibírni a bevételkiesést, ha hitelt is kell törleszteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel egyre többünkben.
Lehetséges egyéni válaszok
Ameddig, vagy amennyiben nem születik az ország, vagy az adott hitelintézet / pénzügyi vállalkozás / finanszírozó részéről globális válasz (jó eséllyel fog), addig sem szabad megfeledkezni az egyéni opciókról. Már csak azért is érdemes lehet átgondolni a lehetőségeket, mivel jó eséllyel ezek közül egy vagy több fogja képezni az átfogó válaszok egy részének alapját. Melyek lehetnek ezek? (Az itt felsorolt - tőketörlesztést is érintő - válaszok az egyszerűség kedvéért lineáris (egyenletes) törlesztésre vonatkoznak.)
Késedelmi kamatstop: a késedelmi kamat moratóriuma azt jelenti, hogy ugyan hónapról hónapra keletkezik esedékesség (tőke és / vagy kamat), de a törlesztések esetleges elmaradása nem eredményez késedelmi kamatot. Ez a hoztam is meg nem is remek példája. Miért is? Egyrészt - amelett, hogy a késedelmi kamatfizetési kötelezettség alól mentesült - hónapról hónapra rosszabb minősítési kategóriába kerül a vállalkozás, így egyre rosszabb és rosszabb adósnak fog minősülni. Másrészt mégha finanszírozói döntés alapján nem is kerül B, C, D, E (vagy PAR30, PAR45, PAR90, stb.) ügyletminősítési kategóriába a hitel, akkor is számolni kell azzal, hogy az esedékes de be nem fizetett tőkerészek és kamat lejárt tartozásba kerül, amit a járvány csillapodásával ugyanúgy meg kell fizetni, le kell dolgozni. Egyéni döntés alapján alkalom nyílhat a lejárt tartozások futamidőn belül, vagy azon átnyúló átütemezésére.
Késedelmi kamatstop alkalmazása és lejárt tőke átütemezése: a késedelmi kamatra vonatkozó moratóriumon túl a finanszírozó a járvány csillapodásával felajánlhatja a lejárt tőke átütemezését (futamidőn belül, vagy azon átnyúlanóan). Utóbbira azért a járvány enyhülésével kerülhet sor, mivel az elkövetkezendő napokban egyre inkább korlátozni fogják a bankfióki ügyfélforgalmat, az átütemezés pedig a meglévő szerződés módosításával fog járni.
Türelmi idő: a futamidő változatlanul hagyása mellett kérhetünk moratóriumot a tőketörlesztésre. Ez azt jelenti, hogy a hitel kintlévő tőkéjéből a türelmi idő leteltééig nem képződik esedékesség. Ez azt is jelenti, hogy a tőketörlesztés újraindulását követően magasabbak lesznek a tőketörlesztések, hiszen ugyanaz a kintlévő tőke, ami a tőketörlesztési moratórium előtt fennállt, rövidebb futamidőre oszlik szét. Fontos megjegyezni, hogy a tőketörlesztésre igénybe vett türelmi idő nem vonatkozik a kamatra és a késedelmi kamatra! A türelmi idő alatt a kintlévő tőkére ugyanúgy kamatot szükséges fizetni, illetve késedelem esetén ugyanúgy késedelmi kamatot kell fizetni.
Futamidő módosítása és türelmi idő: a futamidő 2-3 hónapos hosszabbításával, ill. ugyanerre az időre türelmi idő nyújtásával elérhető, hogy a 2-3 hónapos türelmi időt követően minden ugyanúgy folytatódjon tovább, mint a türelmi idő előtt (vagyis nem változik a tőketörlesztés nagysága). Itt is fontos megjegyezni, hogy a tőketörlesztésre igénybe vett türelmi idő nem vonatkozik a kamatra és a késedelmi kamatra!
Az adósok számára értelemszerűen az utolsó megoldás tűnik a legjobbnak, ám finanszírozói oldalról nézve ez több szempontból is problematikus lehet:
- a tőketörlesztés elmaradása jelentős kiesést jelent a bank számára,
- nem minden (nem bank által refinanszírozott) konstrukció teszi lehetővé a futamidő módosítását (pl. EU-s források esetén jó eséllyel központi döntésnek kell megelőznie az ilyen jellegű engedményeket),
- a tőketörlesztés elmaradását a bankok jelentős része nem preferálja.
FRISSÍTÉS - MNB sajtóközlemény
A Magyar Nemzeti Bank a mai nap folyamán sajtóközleményt adott ki, mely szerint: "Az MNB felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel alkalmazzanak a vállalatok esetén törlesztési moratóriumot. Amennyiben ez nem történik meg, az MNB felkéri Magyarország kormányát, hogy rendelje el a fizetési moratóriumot a vállalati hitelek törlesztésére. Ezt segítve az MNB döntést hozott arról, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, és lehetővé teszi a bankok számára, hogy a kis és középvállalatok számára elérhető NHP-s hiteleket átstrukturálják, a visszafizetés ütemezését átalakítsák"
"Az MNB saját hatáskörben a Növekedési Hitelprogram keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, valamint engedélyezi a hitelek átstrukturálását, a törlesztés ütemezésének átalakítását. Az NHP-ban résztvevő kis és középvállalatok mentességet kapnak az év végéig az NHP-s hiteleik törlesztése alól, és így a bankoknak sem kell a refinanszírozási hitelek törlesztését teljesíteni az MNB felé. Ez potenciálisan több, mint 25 ezer vállalatot érinthet. Ennek értelmében lehetősége lesz a bankoknak az eredeti futamidő meghosszabbítására az NHP keretében kötött szerződéseknél. Hasonlóképpen az MNB lehetőséget ad a bankoknak, hogy a törlesztéseket a futamidőn belül szabadon alakítsák át. A vállalkozásoknak idei fizetési kötelezettségeiket tehát elegendő lesz jövő évtől kezdve teljesíteni, így megfelelő áthidaló megoldást kapnak a mostani nehézségekre. Az MNB a részletszabályokat hamarosan elérhetővé teszi a hiteleket kibocsátó partnerintézményei számára." (Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/a-magyar-nemzeti-bank-azonnali-lepeseket-tesz-az-uzleti-szektor-megsegitesere)
Nagyon kíváncsi leszek a részletszabályokra, ugyanis mindenféle törlesztés (tőke, kamat, késedelmi kamat, díj / költség) elmaradása 2020 végéig igencsak drasztikus lépésnek tűnik. Valószínűleg ennél cizelláltabb és átgondoltabb lépésről lesz szó a nem NHP-s hitelek esetén.
Meglátjuk...