A Magyar Közlönyben 2020.12.22-én este megjelent a sokak (rengeteg hazai KKV) által várt "fizetési moratóriumos" rendelet, melyet közvetlenül innen lehet letölteni: 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről. Az új rendelet a kormányfő 2020.12.19-i Facebook bejelentését követően nem ért senkit meglepetésként, ugyanakkor mindenki tűkön ülve várta a szabályozás szövegezését, hiszen mint tudjuk: az "ördög" mindig a részletekben rejlik, a szavaknak pedig hatalmas súlyuk és jelentőségük van.
Mit kaptak volna a KKV-k 2021 Q1 és Q2-re?
Feltételes fizetési moratóriumot (fizmor2): a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak a hitelezők által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségei - írásos kérelem benyújtását követően - 2021. június 30-ig akként módosult volna, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére hiteltörlesztési moratóriumot kaphatott volna.
Az első fizetési moratórium (avagy: fizmor1) szabályozásában jártasaknak két dolog is szemet szúrhat: egyrészt a vállalkozások számára - szemben a lakossággal - nem lett volna automatikus a fizmor2-be történő belépés, hanem írásban kellett volna jelezni a hitelezőnek. Másrészről a Fizmor2 tv. "bevezetett" egy új fogalmat: pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás (nem összekeverendő a korábban, pályázati terminológiában használatos nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalmával). A Fizmor2 tv-ben az új fogalomhoz nem adtak meghatározást, ehelyett a Kormány "felhatalmazást kapott" arra, hogy "... rendeletben állapítsa meg azt a mutatószámot, amelynek teljesülése esetén a vállalkozás pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősül." (Fizmor2 tv. 17. §) Egyesek szerint a Pénzügyminisztérium nyerte meg magának a fogalom meghatározásának feladatát, de biztosat nem tudni. Úgy tűnik, nem sikerült kellően tág határokat szabni, ezért születhetett meg az a végső döntés, hogy a fizmor1-hez hasonlóan kvázi mindenkire vonatkozzon a fizmor2 is.
Hitelfelmondási tilalmat: A Fizmor2 tv. 5. § (1) szerint "A hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig felmondással nem szüntetheti meg (a továbbiakban: hitelfelmondási tilalom)."
Mit kaptak KKV-k a fenti rendelettel?
A fenti rendelet 1. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a 2020. évi CVII. törvény ("fizetési moratórium 2. tv.", avagy Fizmor2 tv.) 7–11. §-ok és 13. § alkalmazása során adósnak kell tekinteni kvázi minden személyt, akinek / amelynek a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége áll fenn. Kvázi, mivel a Fizmor2 tv. alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat, valamint a 2013. évi CXXXIX. tv. (MNBtv.) 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás. A 637/2020. (XII. 22.) Korm. rend. 2. §-a értelmében Fizmor2 tv. 14–17. §-ait (vagyis azokat, melyek pont a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásokra, valamint ennek a fogalomnak a jövőbeni meghatározására vonatkoztak volna) 2021.06-30-ig nem kell alkalmazni.
Felmerülhet a jogos kérdés: személy? Hol vannak a vállalkozások? A jogban személy alatt nemcsak a természetes személyt értjük, de a jogi személyt is, mint pl. gazdasági társaságok, alapítványok.
A fentiekből következik, hogy minden olyan jogot megkaptak a vállalkozások is (attól függetlenül, hogy valójában szükségük van-e rá, vagy sem), amelyek a lakosságot érintették. A 2020. évi CVII. törvény7. § (1) szerint amennyiben "... a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen." Ez, valamint a további passzusok (a 2021.06.31. dátum kivételével) kvázi megegyeznek a Fizmor1 tv-ben foglaltakkal (2020. évi LVIII. törvény II. fejezet 5. pont), ergo ha a felek (nem fél!) eltérően nem rendelkeznek, a fizetési moratórium "életbe lép". A felek mindkét felet jelenti, azaz, ha az egyik fél ki szeretne lépni a fizetési moratóriumból, míg a másik fél nem szeretné, úgy az adós a fizetési moratóriumban marad. Természetesen a fizmor2 alatt is bárki teljesíthet szerződés szerint, semmilyen hátrány nem éri.
Néhány "apróság", amit észben kell tartani
A Fizmor2 tv. 19. §-a szerint a törvény kizárólag a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre vonatkozik, vagyis akinek (amely vállalkozásnak) 2020. márc. 18. után folyósították a kölcsönt, arra hivatalosan nem vonatkozik semmi (fel is lehet mondani a szerződést nemfizetés miatt, illetve moratórium sincs). A 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a Fizmor2 tv. "... 7. § (1) bekezdésétől eltérően azon adósnak, aki a 2020. december hónapra esedékes tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettsége teljesítése tekintetében nem élt a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratóriummal, a fizetési moratórium igénybevételére vonatkozó szándékát előre, írásban vagy a hitelező által rendszeresített elektronikus úton be kell jelentenie a hitelezőnek."
A fentiek alapján a 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése csak arra vonatkozik, aki a 2020. decemberi törlesztőrészletét megfizette (függetlenül attól, hogy előtte a fizmor1 alatt teljesített, vagy sem), arra viszont nem lesz hatással, aki 2020.03.18. után kapta meg a hitelt.
További, nem elhanyagolható apróság, hogy a Fizmor2 tv. fogalommeghatározása hivatalosan szűkebbre szabta a tv. hatályát, mint a Fizmor1 tv-ben szereplő feltételek. Miről is van szó?
- hitelezőnek csak a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény és a Diákhitel Központ Zrt. minősül,
- hitelnek / kölcsönnek kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel és pénzkölcsön minősül
A fenti fogalommeghatározások hivatalosan azt jelentik, hogy a Hpt. hatálya alól kivett szereplők, pl. megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által nyújtott mikrohitelekre nem vonatkozik a Fizmor2 tv. (a Fizmor1 tv. ezen szereplők által nyújtott mikrohitelekre is vonatkozott, mivel kellően tágan és általánosan lett megfogalmazva). Ettől függetlenül természetesen ezen szereplők is dönthetnek akként, hogy a fizetési moratórium nyújtotta védőhálót nyújtanak saját ügyfeleik részére, de az adósoknak ezt mindenképpen érdemes egyeztetni az adott mikrofinanszírozó szervezettel.
Kalkulálni, vagy nem kalkulálni?
Minden hitelező ezen gondolkozott az elmúlt hónapokban. Mikor kell először kalkulálni az ügyfelek számára a meghosszabbított futamidővel és felszámítani a visszaosztott kamatokat (értelemszerűen a kérdés annuitásos és lineáris törlesztés esetén teljesen eltérően jelentkezik). 2021. január 1-jétől? 2021. július 1-jétől?
A 637/2020. (XII. 22.) Korm. rend. már említett 1. § (2) bekezdése (a decemberi törtlesztőrészletet megfizetőknek be kell jelentkeznük a fizmor2-be) a gyakorlatban ütközni fog Fizmor2 tv. 8. § (1) bekezdésében foglaltakkal, vagyis azzal, hogy az adós a fizetési moratórium időtartama alatt (2021.01.01. és 2021.06.30. között) bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal.
Egyelőre úgy tűnik, egy esetben biztos előállhat olyan szcenárió, amikor a hitelezőnek már új futamidővel és új ütemezéssel kell kalkulálnia. Viszonylag kis százalékban fordulhatnak elő ilyen esetek, de előfordulhatnak: amennyiben adós részt vett fizmor1-ben és nem fizetett meg egy, vagy több előírt (esedékeltetett) "tartozást" (legyen az akár 1Ft-ot is), de a decemberben esedékes törlesztését teljesítette, úgy ebben az esetben a 637/2020. (XII. 22.) Korm. rend. már említett 1. § (2) bekezdésében foglaltak szerint külön kell kérnie a fizmor2-t. Amennyiben ezen adós nem kéri a fizmor2-t és rendesen fizet (vagyis egyszer sem kerül fizmor2-be), akkor nála már át kell ütemezni a hitelt, illetve újra kell számolni a törlesztési tervet.
Természetesen bármikor, amikor ezen adósnak akár egy forint késedelme is keletkezik, jó eséllyel ugyanaz fog történni, mint fizmor1 esetén: bármennyire is furcsa, de az MNB fizmor1 GYIK alapján ráutaló magatartásnak kell tekinteni azt, hogy az adós nem fizet. Nem hinném, hogy ezen jogát elvesztette volna az adós azáltal, hogy decemberben teljesített... de természetesen ezzel kapcsolatban is minden fél meg fog jelenni a saját értelmezésével.